Nyuszi (test)beszéd
Dobbantás a hátsó lábakkal: furcsa, esetleg rémisztő hang esetén figyelmeztetés a többieknek, olyan "riadó" féle. Az egyáltalán nem baj, ha másik nyuszi nincs a közelben, azért még jeleznek. Sikeres párzás után a bakok ütemesen dobbantgatnak, ez olyan, mintha ezzel is nyomatékosítani akarnák "férfiasságukat".
A fogak csikorgatása: fájdalomra utaló jelzés. Soha ne hagyjuk figyelmen kívül nyuszink fogcsikorgatását, feltétlenül derítsük ki az okát, ha másképpen nem megy vigyük el állatorvoshoz.
A fogak ropogtatása: a nyuszi nagyon jól érzi magát. Általában simogatásra, cirógatásra, puszilgatásra szoktak így reagálni, olyasmi lehet ez a nyuszóknál, mint a cicáknál a dorombolás. Általában meghitt kapcsolatot feltételez, egy nyuszi nem ropogtatja a fogát "akárkinek".
Származás
Nem sokkal a törpe oroszlánfejű nyulak létrejötte után ez a változat a törpe kosorrúaknál is megjelent. Kialakulása szintén Európára jellemző. Normál törpe kosorrúak, karakterisztikus sörénnyel a fejük körül. Az állófülűekhez képest ez a sörény általában hosszabb és néha nem olyan dús.
Testfelépítés és küllem
A holland törpenyúl a legkisebb termetű törpenyúl, mely jelentősen eltér alkatban az egyéb nyúlfajtáktól. A holland törpenyúl testtömege 0,7-1,5 kg között elfogadott.
A fej viszonylag nagy, erőteljes pofákkal, rövid, fölfelé álló maximum 5 cm-es, hegyüknél elkeskenyedő jól szőrözött fülekkel. Szemei nagyok és kidülledők. A nyak rövid, alig látható. A test rövid, hengeres, a vállak szélesek. A mellső lábak rövidek és finomak. A farok nagyon rövid és szorosan simul a törzshöz. A karmok egyszínűek, a világos szőrzethez átlátszó, a sötét színezethez sötét a megengedett
Mérete
A holland törpenyúl a legkisebb termetű törpenyúl, mely alkatban jelentősen eltér az egyéb nyúlfajtáktól. Minimum 0,7 kg, maximum 1,5 kg. Az ideális súly 1,0 -1,2 kg. Végleges testsúlyát féléves korára éri el.
Származása
A 1880-as években egy holland tarka alomban feltűnt egy hófehér, piros szemű, sokkal kisebb súlyú nyúl. Mutáció volt, amely a törpeség génjét hordozta. Ez volt a holland törpenyúl kiinduló őse.
Test alakulásában eltért a mai típustól, amely több keresztezés eredményeként alakult ki. Színben kezdetben csak fehér létezett, a piros szeműt hermelinnek nevezik napjainkban. Később egy másik típus is létrejött, fehér bundával; kék szemmel , és csak ezt követően kezdték tenyészteni a színeseket.
Házi kedvencként való tartásuk elég új keletű, hiszen csak az 1900-as évek közepén jelentek meg a családok otthonaiban
Szőrzete, Színe
A szőrzet puha, rövid, fényes, sűrű. A szemek színe barna, kék vagy piros.
Származás
Ezt a viszonylag új keletű fajtát Belgiumban tenyésztették ki úgy, hogy egy svájci rókanyulat (amely nem törpefajta) egy belga törpével kereszteztek. Ennek eredménye egy rövid szőrű nyúl lett, a feje körül sörénnyel. Az oroszlánfejű törpenyúl hazánkban is egyre népszerűbb fajta, viszont az állomány eléggé vegyes, mind testnagyságát, mind a sörényformát tekintve.
Testfelépítés és küllem
Magát a sörényességet egy domináns gén okozza, mely az aljszőr hosszabbodását idézi elő a nyak, a pofaalja és a comb tájékán. Ez különböző mértékű lehet, de bármely nagyságú sörénnyel rendelkező nyulat oroszlánfejűnek kell tekinteni. A sörény jellemzője, hogy körbeéri ma fejet, de az arcorri és a szemek közötti rész sima szőrű. Hossza 5 és 8 cm között változhat.
Az állat általános standardjára az erős, lekerekített fej, felálló fülek (maximum 7,6 cm) közepes hosszúságú végtagok, magas tartás (mely láttatja magát a sörényt) jellemző.
